„Az MNDSZ-t ők alakították meg 1945-ben Eczet Ilonka, Nagy Mariska, Ponyi Manci, Nagy Böske, Toldi nénékkel, meg Révai Ilonkával. Eczet néni után őt választották az MNDSZ vezetőjének. Sok mindent csináltak. A május elsejei felvonulásokon az első sorokban haladtak, szép fehér zászlójukkal. Többen, így anyu is a rendezőgárdának is tagja volt. Jóformán mindenki szegény volt, de ruhát, pénzt gyűjtöttek az árván maradt gyerekeknek. A teaestek bevételét ugyancsak odaadták a legelesettebbeknek. Lent a nagyállomáson jó szóval várták a hazatérő hadifoglyokat. Emlékszem, amikor Pothornik József hazajött a Szovjetunióból, hatalmas csokor virággal mentek eléje a vasútállomásra.
A nőmozgalmat is a párt irányította, így az asszonyok részt vettek a választási agitációban, ott voltak a termelőszövetkezetek szervezésénél. Anyu sokat volt távol akkoriban. Kutasón, Bokorban talán két hónapig is oda volt. Ott laktak, ahol éppen befogadták őket, a hétvégeken jöttek haza. A család ellátása ram maradt. Akkor még jegyre kaptuk az élelmet és nem volt valami fényes az ellátás. A bányászoké sem, pedig azok valamivel többet kaptak… Abból éltünk, amit otthon megtermeltünk, megszereztünk. Krumplit ettünk krumplival. Nagy vajdlingokra emlékszem, amelyeket telefőztem krumplinudlival. Apámnak, a férjemnek, az öcsémnek enni kellett, hogy dolgozni tudjanak. Amikor már jegy nélkül, szabadon vásárolhattunk lisztet, cukrot és a barna kenyér helyett fehéret, akkor már azt mondtuk, hogy beköszöntött a jó világ.
Tulajdonképpen a Vöröskeresztet is ezek az asszonyok alapították meg Baglyason 1951ben, mert akkor lett tömegszervezet. De a gondolat, hogy a bajba jutotton embereken segíteni kell, régóta bennük élt. Már 1945-46-ban bejártak Tarjánba, ahol a népszerű Buga doktor tartott nekik elsősegélynyujtó tanfolyamot. S a helyi szemináriumok, tanfolyamok sem kezdődtek el nélkülük. Sokat dolgoztak és nagyon kiváncsiak voltak, hogyan alakul a jövő, a gyerekek sorsa. Másnak, jobbnak szerették volna látni az ő életüknél. Sok helyre hívták, vitték őket, mert a hírük messzire eljutott. Az MNDSZ megyei vezetője, Oczél Jánosné gyakran ellátogatott hozzánk. Égyszer még Rajk Lászlóné is megkereste anyut.”