Bányász szakkifejezések

 

 

 

Megszűnt a bánya

 

Erdőborította völgy ölén nagy

volt a zaj, a lárma, röpült a

kas, tüzelt a fény, csillékben

száguldott a szén, ontotta

akna, tárna.

 

Most elfogyott; a csendet im

már semmi sem zavarja, a

csüngő aknakötelet, a búsan

álló gépeket a rozsda marja,

marja.

 

S a bányász megy, csak könnye hull

hol küzdve élt a rögre magával viszi

mindenét: családját, karját, de szívét

azt itt hagyja örökre.

 

Dzsida József

bányamérnök, igazgató

 

Bányászattal kapcsolatos szakkifejezések magyarázata

 

 

Akna

a föld kérgébe függőlegesen, vagy kisebb-nagyobb dőléssel lemélyített bányatérség a hasznosítható ásványok telepeinek feltárására, termékeinek felszínre hozására, személyek és anyagok szállítására. Iránya, rendeltetése szerint megkülönböztetünk: szállító-, lég-, víz-, kutató-, függőleges, vak- és lejtősaknát. Részei: aknatorony, aknatorok, aknafenék, vagy zsomp-, oldal és aknaosztály.

 

 

Függőleges akna

 mélységben fekvő rétegek feltárására mélyítik. Az így megközelített, művelésre váró rétegben, vagy annak közelében alakítják ki a bánya térségeit, az alapközléket, a meghatározott fejtési rendszerhez szükséges vágatokat, eresztéket, siklókat. Minden bányának legalább két nyílása van a külszinre a szellőztetés biztosítása céljából.

 

 

Aknaosztály

az akna szelvényén belül az akna többi részétől keresztirányú tartókkal, választó gerendákkal, dróthálóval, vagy teljes burkolattal elhatárolt, meghatározott célt szolgáló aknarész. Van szállító-, járó-, műosztály.

 

 

Alagút

mindkét végén külszínre torkoló földalatti térség, mely a vasúti szállítás földalatti átvezetésére szolgál.

 

  

Alapközle

általában a bányamező határáig kihajtott közel szintes vágat, rendeltetése egy bányamező főszállításának lebonyolítása.

 

 

Altáró

több bánya fakasztott vizének levezetésére, vagy főszállításuk lebonyolítása végett rendszerint a külszin legmélyebb pontja közelében telepített táró.

 

 

Ácsolat

gömbfából összeállított biztosító szerkezet, bányatérségeknek, kőzetomlás, vagy kőzethullás elleni védelmére.

Bánya

általában olyan bányászati üzemegység, amelynek rendeltetése a hasznosítható ásványelőfordulás megkutatása és művelése (kitermelése). Vannak mélyművelésű és külművelésű bányák.

 

 

Bányahatár

a bányatelek határának vonala a föld felszinén. Sarkainál határkővel jelölik meg.

 

 

Bányakapitányság

az 1854. évi osztrák bányatörvény alapján létrehozott elsőfokú bányahatóság. Feladata volt többek között a bányajogosítványok adása, a bányák üzemben tartásának ellenőrzése.

 

 

Bányamező

a bányatelek olyan része, amely a szállítóaknához vezető főszállítóvágathoz külön szállítóvágattal csatlakozik.

 

 

Bányatelek

vagy vájnatelek az a tér, amelyet az azon belül található ásványok kiaknázása végett a bányahatóság a bányavállalkozó részére adományozás alkalmából kijelölt. Maga a bányatelek, vagyis az azon belül fekvő földtömeg nem képezi az adományozás tulajdonképpeni tárgyát, hanem csak a tér szerinti meghatározása az adományozási jognak.

 

 

 

A teret, melyre a bányaművelési jog adományozható, az 1854. évi általános bányatörvény bányamértéknek nevezi. Bányamérték, vájnamérték (nevezik még sík bányamértéknek is) egy meghatározott teret foglal magába, a bánya fölnyitási pontjának lapját.

 

 

 

Alakja egyenlő szögű hosszúkás négyszög. Területe 12 544 bécsi négyszögöl (45 116,4 m2), alakja csak annyiban van meghatározva, amennyiben legrövidebb oldala 56 bécsi ölnél )106,2 m) kisebb, leghosszabb oldala pedig 224 bécsi ölnél (428,8 m) hosszabb nem lehet. Mélysége függőleges irányban végtelen. A szénnél két egymást a leghosszabb oldalával érintő bánya­mértékre, azaz egy kettős mértékre szólhat az adományozás. Ha azonban a Télnyitó pontnak olyan a fekvése, hogy abból több, még nem adományozott bányamérték mérhető ki, az adomá­nyozható tér négy kettős mértékre emelkedhet.

 

Határköz az az adományozás által kijelölt tér, mely úgy van körülvéve már előbb adományozott bányamértékkel, hogy abban egy rendes bányamérték már nem helyezhető el. Mindig egy fennálló bányatelekkel van összekapcsolva. Alakja sík három vagy többszög. Területének mindig 45 116,4 m2-nél kisebbnek kell lennie.

 

 

Külmérték

a folyómederben, fövenytorkolatokban stb. előfor­duló fönntartott ásványokra adományozható. Alakja sík háromszög, szabályos vagy szabálytalan többszög. Területe 32 000 bécsi négyszögölnél (115 092,9 m2) nagyobb nem lehet. Mélysége a föld felszínétől a szilárd kőzetig terjed.

 

 

Csapás

a kőzetrétegnek a vízszintes síkkal való metszésvonala, csapásvonal.

 

Dőlés a csapásra merőleges vonal (dőlésvonal). A csapásra merőleges vonal vízszinttel bezárt szöge a dőlésszög.

 

 

Elővájás

a bányamező fejtési rendszeréhez igazodó, felosztását szolgáló bányatérség. Jelenti azon munkafolyamatoknak az összességét is, amely a vágat kiképzéséhez tartozik, s ez azonos a vágathajtással.

 

 

Ereszke

a szinteket egymással összekötő, felülről lefelé kihajtott, a bányatermék kiszállítását biztosító lejtős bányavágat.

 

 

Fedü (fedő)

a művelt telep felett elhelyezkedő kőzet. A főte a bányatérséget felülről határoló kőzetfelület.

 

 

Fejtés

alatt a bányász azoknak a munkálatoknak az összességét érti, melyek segítségével a felkutatott, feltárt és lefejtésre előkészített telepek hasznosítható része a legkönnyebben, leggyorsabban, a biztonság követelményeinek legmegfelelőbb módon kiaknázható.

 

 

Feltörés

alulról felfelé (emelkedés irányában ) meddő kőzetben, vagy telepben kihajtott vágat. Rendeltetés: légvezetés, közle­kedés, szállítás (anyag és termelvény.)

Fővonal

 az aknamező határáig kihajtott szintes főszállítóvágat.

 

 

Fővágat

a. bánya főszállítására és főszellőztetésére szolgáló vágatok összessége: akna, lejtősakna, táró, fővonal, alapközle, sikló, ereszke, főszállítóvágat.

 

 

Fejtőpászta

másképpen kifejezve fejtési pászta: kisebb (5-20 méter) szélességben 30-60 méterre előre haladó fejtési bánya­térség.

 

 

Fejtővágat

ma már nem használatos szakszó, a fejtés szállító- és légvágata.

 

 

Főte

a bányatérséget általában „felülről" a bányatérségben járók feje fölött lehatároló kétdimenziós kőzetfelület.

 

 

Frontfejtés

vagy széles homlokú fejtés, minden esetben két kijárata van. Az egyik a légvágat, a másik szállítóvágat. A lefejtett szenet itt a szénhomlokon végigfutó rázócsúzda vagy láncos vonszoló mechanikusan szállítja ki a fejtésből.

 

 

Jövesztés

 kőzetek összetartásának megbontása, darabolása települési helyükön kitermelésük, vagy bányatérség kiképzése végett. A fejtési, vágathajtási, vagy bányatérség kiképzési munkakör egyik munkafolyamata.

 

 

Kamrafejtés

keskenyhomlokú fejtésmód, melynél a hasznosítható ásvány közvetlen kinyerésére 5-6 méter széles munkatérséget alakítanak ki 15-30 méter hosszúságban. A kamrák között szénpilléreket hagynak vissza. A fejtésnek többnyire csak egy kijárata van. Ezt a fejtésmódot ma már nem alkalmazzák.

 

 

Kanavász

a nógrádi szénmedence II. sz. telepének agyag- és homokkős csíkokból álló fedőkőzetének népszerű, a szakmában is használatos megnevezése.

 

 

Keresztvágat

a kőzetrétegeket harántoló szintes vágat, melyet az ásványtelepek csapásirányára rendszerint merőleges irányban hajtanak ki.

 

 

Kibúvás

az egyéb helyein takaró rétegekkel fedett ásványelőfordulás (telep, telér ) külszínre kiérő, takaróréteggel nem fedett része.

 

 

Kutatás

bányahatósági engedéllyel történik, időtartama egy év, amely meghosszabbítható. Egy területre több kutatási jogot is lehet engedélyezni a kb. 425 m sugarú kör, az ún. zártkutatmány (szabad kutatás ) esetét kivéve. Szabad kutatás egy bizonyos kutatási térre kizárólagos jog, amely akkor szerezhető, ha a kutató a bányahatóságnak bejelenti azon pontot, amelyen ő kutatóvájást megkezdeni és kutatási jegyet fölállítani szándékozik.

 

Attól az időponttól kezdve, amikor a bejelentés a bányahatósághoz beérkezik, a kutató a „feljelentett" pontra nézve kizáró kutatási jogot, azaz szabad kutatást nyer. Olyan vízszintes körön belül, melynek sugara 224 bécsi öl (424,7 m), s melynek középpontját a kutatási jegy álláshelye képezi (kutatási kör ) idegen kutatóvájás nem történhet. Egy zártkutatmány területe: 56 ha 74 á és 49 m2, vagy 98 kat.-hold és 832 négyszögöl.

 

 

Közbirtokosság

 a nemesi birtokosok és a hozzájuk fűződő haszonélvezetek birtokában résztvevő felek. A dűlőnként birtokolt egyéni földtulajdonukat összességében használta egy-egy helység közbirtokossága. (Szénjogi szerződéseknél fordul elő a tanulmányban.)

 

 

Légakna

 szellőztetésre, esetenként személyszállításra is használt, szellőztető és szállító géppel felszerelt akna.

 

 

Lejtősakna

 a mélybányászatban külszínről dőléssel hajtott vágatszerű feltáró bányatérség.

 

 

Limnikus

 édesvízben (mocsárban, lápban) képződött (p1. széntelep).

 

 

Légvágat

 a munkahelyről, vagy egy bányarészből a kihúzó levegő elvezetésére szolgáló vágat.

 

 

Meddővágat

 a meddőkőzetben kihajtott vágat.

 

 

Mértékek

 az 1854. évi osztrák bányatörvények értelmében minden bányánál (és hutánál) és minden bányászati tárgyakra vonatkozó ügyekben egyforma mérték és súly behozatalát rendelték el:

 

 

 

a bécsi láb=12 hüvelyk (1 hüvelyk=2,631 cm) a bécsi hüvelyk=12 vonal (1 vonal=2,19 mm) a bécsi vonal =12 pont (1 pont=0,19 mm)

 

 

 

b.) területmértékül a bécsi négyszögöl (1 négyszögöl=3,569 négyzetméter)

 

 

 

c.) űrmértékül a bécsi köb öl (olyan kocka, melynek minden éle egy öl)

 

 

 

d. )kereskedelmi mértékül a bécsi mázsa 2 100 font = 32 lat=56 kg.

 

Ismert volt a mérő fogalma is, egy mérő kőszén=134 vámfonttal, azaz 67 kilogrammal.

 

 

.

Pénzmértékül a bécsi márk, 1858-1892 között érvényben lévő törvényes valuta. Pénzegysége az osztrákértékű (o.é.) forint, mely 100 krajcárt tett ki

 

 

 

Használatban volt az ún. bányaöl is (2,0258 m). Az 1874. évi:VIII.tc. intézkedett a méterrendszer behozataláról, az 1899. évi:XXXVI.tc. koronaértékben való kötelező számítást helyezte hatályon kívül.

 

Sikló

Bányatérség, dőlési irányban felfelé haladó szinteket összekötő lejtős vágat.

 

 

Gurító

a termelvény gravitációval történő leszállítására alkalmas folyosó (használták szellőztetésre és közlekedésre is.)

 

 

Vitla

 csörlő, kézi, illetve gépi erővel működtetve.

 

 

Zsomp

 a bányában fakasztott, vagy oda került vizek összegyűjtésére szolgáló bányatérség. Innen emelik a vizet a főzsompba -, vagy közvetlenül a külszínre.