Békési Gyula
“- Egészen fiatalon kezdtem sportolni, aktív labdarúgó voltam. A nagybácsim is ott futballozott Baglyoson. A legnépszerűbb sport ez volt. Az északi bajnokságban vett részt a csapat, ahol a SeSével játszott együtt. A miskolci területhez tartozott a csoport és a baglyasiak komoly eredményeket értek el. A sport másik számottevő területe az atlétika volt. Ez a leventéknél indult meg. Lovász Béla futóbajnok volt, Bóth Laci diszkoszvető, Bogácsi Laci súlylökő.
- Baglyasról a már akkor ismert csapathoz, az SBTC-hez került. Menyi ideig játszott ott?
- Két évig, Kiss Lacival, Hegyi Totyoval, Vincze Dodival játszottam az ifi csapatban. Majd újra visszajöttem Baglyosra. Az aktív sportot abbahagytam, de én vezettem a mezítlábas csapatot.
- Később, 1945 a tán hogyan alakult Baglyasaljáa a sportélet?
- A sport gyorsan újraéledt, sok támogatója volt. Az öreg Paál bácsi volt az elnök, később én és Adorján Andris bácsi. A labdarúgók az észak-magyarországi bajnokságban vettek részt. Később az NB III-ban, 1952 után pedig az NB II-be kerültek.
-Miből éltek akkoriban a labdarúgók? Hol dolgozlak?
- A csapatban jórészt baglyasiak játszottak és kilencven százalékuk a bányánál dolgozott. Talán egy-kettő az üveggyárnál, mint Andó Sándor, Kovács Sanyi.
- Hogyan edzettek, kaptak valami munkaidő kedvezményt a játékosok?
- Olyan műszakbeosztásuk volt, hogy délelőtt dolgoztak és délután volt az edzés. Mert 1950-ig még nem volt munkaidő kedvezmény. Hetente kétszer volt edzés, de 1952 után már háromszor és munkaidő kedvezményt is kaptak.
- Hogy emlékszik vissza, egyegy mérkőzésen mennyi néző volt?
- Ezren-ezerszázan is megnézték a mérkőzést. A halda tele volt emberekkel. Nem csak Baglyasról, Salgótarjánból is jöttek. Villamossal, vagy a hegyen keresztül.
- Az anyagiakkal minden rendben volt?
- Amíg a bánya támogatta a csapatot, addig igen. A tagsági díj is pótolt valamit. Jól felszeelt öltözö, autó az utazáshoz, tehát megvolt a lehetőség a sportoláshoz.”
Bejegyzések (RSS)