{"id":44,"date":"2008-04-24T15:48:57","date_gmt":"2008-04-24T13:48:57","guid":{"rendered":"http:\/\/baglyasalja.hu\/baglyas\/?page_id=50"},"modified":"2008-04-24T15:48:57","modified_gmt":"2008-04-24T13:48:57","slug":"sarlo-lajos","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/?page_id=44","title":{"rendered":"Sarl\u00f3 Lajos"},"content":{"rendered":"

\"\"<\/a><\/p>\n

– Milyen volt a kol\u00f3nia, ahol laktak? – Mi egy szoba-konyh\u00e1s lak\u00e1st kaptunk a b\u00e1ny\u00e1t\u00f3l. M\u00e1zolni kellett mindkett\u0151t, mert f\u00f6ldes volt. Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, a lak\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a villany\u00e9rt sem fizett\u00fcnk. Este t\u00edz \u00e9s reggel hat \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt csak gyertya, vagy a karbidl\u00e1mpa pisl\u00e1kolt. K\u00e9s\u0151bb, amikor a b\u00e1ny\u00e1t bez\u00e1rt\u00e1k, azokat a b\u00e1ny\u00e1szokat, akiknek iskol\u00e1s kor\u00fa gyermekei voltak Baglyasalj\u00e1ra, Albert-akn\u00e1ra \u00e9s R\u00f3n\u00e1ra k\u00f6lt\u00f6ztett\u00e9k. Mi Baglyasra ker\u00fclt\u00fcnk, a Brenzalj\u00e1ra. A szob\u00e1nk m\u00e1r padl\u00f3s volt, de a kol\u00f3nia tetej\u00e9t zsindely fedte. Ha esett, akkor amennyi ed\u00e9ny\u00fcnk csak volt, mind kiraktuk. A konyh\u00e1ba, a szob\u00e1ba csak \u00fagy zuhogott az \u00e9gi \u00e1ld\u00e1s. Ihat\u00f3 v\u00edz\u00e9rt messzire j\u00e1rtunk \u00e9s a szennyv\u00edz a kol\u00f3nia el\u0151tt, a f\u00e1b\u00f3l t\u00e1kolt lutniban folyt el. – Guszt\u00e1von m\u00e1r j\u00e1rt iskol\u00e1ba, Baglyason hol folytatta, mert itt volt bel\u0151le h\u00e1rom is\u2026 – A harmadik oszt\u00e1lyt a lenti b\u00e1nyai iskol\u00e1ban, a fels\u0151 tagozatot pedig a Katalin\u00e1n j\u00e1rtam. T\u00f6bben is tan\u00edtottak, de legjobban vit\u00e9z Marosy Imre tan\u00edt\u00f3 \u00far neve maradt meg bennem. Szigor\u00faan b\u00e1nt vel\u00fcnk, megtorolt minden cs\u00ednyt, hib\u00e1t, de sok mindenre megtan\u00edtott. Javult az addigi k\u00f6zepes bizony\u00edtv\u00e1nyom is olyannyira, hogy sz\u00f3ba ker\u00fclt, a hetedik \u00e9s a nyolcadik oszt\u00e1lyt ak\u00e1r Salg\u00f3tarj\u00e1nban is v\u00e9gezhetem. Csak h\u00e1t az \u00e9n \u00e9desap\u00e1m szeg\u00e9ny b\u00e1ny\u00e1szember volt. Jobbnak l\u00e1tt\u00e1k, ha \u00e9n is az maradok. – Nagyon nekib\u00fasult, hogy az \u201eoszt\u00e1lyk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g\u201d \u00edgy mellbe v\u00e1gta? – Nem mondhatn\u00e1m\u2026 Ahogy \u00edgy visszagondolok, tal\u00e1n m\u00e9g \u00f6r\u00fcltem is neki, mert \u00edgy seg\u00edthettem a csal\u00e1don. Szalatovics Jani b\u00e1csi ugyan a b\u00e1ny\u00e1ban dolgozott, de f\u00f6ldje is volt. Az id\u00e9nymunk\u00e1kra mindig felfogadott valakit. \u00cdgy ker\u00fcltem hozz\u00e1 \u00e9n is. A gazd\u00e1t\u00f3l nem csak azt tanultam meg, hogyan kell kap\u00e1lni, kasz\u00e1lni, gy\u0171jteni, hanem a k\u00e9tkezi munka becs\u00fclet\u00e9t, tisztess\u00e9get, embers\u00e9get is.- Hol tal\u00e1lt mag\u00e1nak helyet?<\/p>\n

– Lantos Gazsi b\u00e1csin\u00e1l \u00fajs\u00e1gkihord\u00f3 lettem. Hajnalban keltem, hogy \u00e9n \u00e9rjek legkor\u00e1bban a h\u00e1zakhoz a F\u00fcggetlens\u00e9ggel. Gazsi b\u00e1csi kioktatott: az emberek att\u00f3l veszik az \u00fajs\u00e1got, aki els\u0151nek \u00e9r oda. Amikor t\u00e9len dideregve bekopogtam a h\u00e1zakba, hol egy kar\u00e9j zs\u00edros kenyeret, hol meg egy b\u00f6gre meleg te\u00e1t kaptam. J\u00f3l belej\u00f6ttem a munk\u00e1ba, s \u00f6r\u00fcltem, hogy t\u00edz peng\u0151t vihetek haza minden h\u00f3napban. Hanem egyszer csak mindennek v\u00e9ge szakadt. – Mi\u00e9rt, tal\u00e1n kiszor\u00edtotta a konkurencia? – Nagyobb volt a baj! Amikor bement\u00fcnk a k\u00f6zs\u00e9gh\u00e1z\u00e1ra, merthogy ap\u00e1mat h\u00edvatt\u00e1k \u00e9s engem is vinnie kellett, az el\u0151lj\u00e1r\u00f3k mellett k\u00e9t csend\u0151r is \u00fclt. Mindj\u00e1rt neki is tapadt\u00e1k ap\u00e1mnak: \u00fagy l\u00e1tszik nem tanult az egri v\u00e1rfogs\u00e1gb\u00f3l. Nem csak \u0151 l\u00e1z\u00edt, a gyereket is felforgat\u00f3nak neveli. Kider\u00fclt ugyanis, hogy a F\u00fcggetlens\u00e9g mellett tiltott kiadv\u00e1nyokat, r\u00f6plapokat is vittem n\u00e9h\u00e1ny helyre. Ap\u00e1m meg\u00faszta egy figyelmeztet\u00e9ssel, engem eltiltottak a munk\u00e1t\u00f3l. Odalett a t\u00edz peng\u0151. – Ottmaradt megint kereset n\u00e9lk\u00fcl\u2026 – Szerencs\u00e9re nem sok\u00e1ig. A b\u00e1ty\u00e1m akkor m\u00e1r a salg\u00f3tarj\u00e1ni \u00fcveggy\u00e1rban dolgozott \u00e9s \u00e9rdekes dolgokat mes\u00e9lt a munk\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Nagyon szerettem volna \u00e9n is odaker\u00fclni\u2026 – Gondolom, seg\u00edtett a b\u00e1tyja: – Nem annyira \u0151, mint az orvos. Felv\u00e9tel el\u0151tt ugyanis k\u00f6telez\u0151 volt az orvosi vizsg\u00e1lat. Csakhogy akkor \u00e9n m\u00e9g nem voltam 15 \u00e9ves \u00e9s nem kaphattam volna enged\u00e9lyt a munk\u00e1hoz. De az orvos v\u00e9gign\u00e9zett rajtunk \u00e9s egy percig sem habozott. Kegyes csal\u00e1ssal egy \u00e9vvel \u00f6regebbnek min\u0151s\u00edtett, s \u00edgy m\u00e1r rendben volt az igazol\u00e1s. Eml\u00e9kszem any\u00e1m ny\u00fajtotta neki a k\u00f6telez\u0151 5 peng\u0151t. Nem fogadta el. Azt mondta: vegyen valami l\u00e1bbelit a gyereknek, mert a gy\u00e1rban mez\u00edtl\u00e1b nem dolgozhat. – Megvolt teh\u00e1t az \u00f6r\u00f6m, az \u00faj munka\u2026 – Sajnos megint nem tartott t\u00fal sok\u00e1ig sem az \u00f6r\u00f6m, sem a munka. Baglyasr\u00f3l t\u00f6bben is j\u00e1rtunk dolgozni, gyalogosan a hegyen \u00e1t. Ny\u00e1ron m\u00e1r reggel n\u00e9gykor kezdt\u00fcnk, mert d\u00e9lid\u0151ben az \u00fcvegfuv\u00f3k nem b\u00edrt\u00e1k a h\u0151s\u00e9get a kemence mellett T\u00f6bbsz\u00f6r is l\u00e1ttam, hogy az emberek valami irom\u00e1nyt b\u00f6ng\u00e9sznek, de nekem nem mutatt\u00e1k meg. Hajtott a k\u00edv\u00e1ncsis\u00e1g, megk\u00e9rdeztem a mestereimet Gritz Viktort, meg Alics J\u00e1nost. Kaptam h\u00e1t a r\u00f6plapokb\u00f3l \u00e9n is, hogy vigyem csak haza, olvasgassam. Egyszer a gy\u00e1r \u00e9s a b\u00e1nyakol\u00f3ni\u00e1k k\u00f6z\u00f6tt a vasuti alulj\u00e1r\u00f3ban egy f\u00e9rfi j\u00f6tt velem szemben. Meg\u00e1ll\u00edtott \u00e9s a r\u00f6plapokat k\u00e9rte, merthogy detekt\u00edv volt. Menek\u00fclni pr\u00f3b\u00e1ltam visszafel\u00e9, de ott a t\u00e1rs\u00e1ba \u00fctk\u00f6ztem. Tal\u00e1n egy \u00f3ra sem telt el, m\u00e1r k\u00edv\u00fcl voltam a gy\u00e1rkapun. – Nem mondhatom, hogy esem\u00e9nytelen volt az \u00e9lete. Hol tal\u00e1lt munk\u00e1t ezek ut\u00e1n? – \u00c9desap\u00e1mnak \u00fczentek, hogy a baglyasi rakod\u00f3n pal\u00e1t v\u00e1logathatok. – A baglyasi rakod\u00f3, akkoriban. m\u00e1r borszer\u0171, g\u00e9pes\u00edtett oszt\u00e1lyoz\u00f3 volt? – Igen, Baglyasr\u00f3l, de a k\u00f6rny\u00e9kbeli b\u00e1ny\u00e1kb\u00f3l is ide hozt\u00e1k a szenet. Ott dolgozott akkor M\u00e9r\u0151 Lajos, \u0151 mutatta meg mit kell csin\u00e1lnom. Mert egy kis id\u0151 ut\u00e1n m\u00e1r a sz\u00e9noszt\u00e1lyoz\u00e1sn\u00e1l voltam, cser\u00e9ltem a lemezeket a rost\u00e1kon. K\u00f6nyveket adott, hogy olvassak, tanuljak. T\u0151le kaptam a Kommunista Ki\u00e1ltv\u00e1nyt is. – \u00cdgy kezd\u0151d\u00f6tt h\u00e1t a b\u00e1ny\u00e1sz\u00e9lete, mert k\u00e9s\u0151bb eg\u00e9szen ehhez k\u00f6t\u0151d\u00f6tt. – Mint ahogy ap\u00e1m, meg az \u0151 apja is. A rakod\u00f3n kev\u00e9snek tal\u00e1ltam a fizets\u00e9get, ez\u00e9rt 1942ben a b\u00e1ny\u00e1ba k\u00e9rtem magam. A Karancslejt\u0151s 2 \u00fajonnan megnyitott akna volt. El\u0151sz\u00f6r a k\u00fclsz\u00ednen voltam kapcsos, majd benn a b\u00e1ny\u00e1ban dolgoztam \u00e9s Gy\u00fcre Sanyi pr\u00f3b\u00e1lta velem megismertetni a b\u00e1nyamunka cs\u00ednj\u00e1t-b\u00ednj\u00e1t. Ap\u00e1m is ott dolgozott, biztatott, menni fog, csak becs\u00fcljem meg magam. Hamar belej\u00f6ttem a munk\u00e1ba, tisztess\u00e9gesen kerestem. T\u00f6bbet, mint ap\u00e1m. – S mi lett a mozgalmi munk\u00e1val ? Azt egyszerre elfelejtette? – Dehogy felejtettem. A f\u00f6ld alatt elevenen \u00e9lt a mozgalom, \u00f6sszek\u00f6t\u0151 lettem a karancsaljai \u00e9s a baglyasi kommunista p\u00e1rtsejtek k\u00f6z\u00f6tt. Kozik Ferenccel meg God\u00f3 Lajossal tartottam a kapcsolatot.. . – Ezek szerint ott volt a b\u00e1ny\u00e1ban 1944 november\u00e9ben is, az ellen\u00e1ll\u00e1s idej\u00e9n. – Igen. Kozik Ferenc a csapatvezet\u0151m volt, megb\u00edzhat\u00f3, komoly ember. \u0150 sz\u00f3l\u00edtotta fel az embereket, hogy senki ne vonuljon be Sz\u00e9cs\u00e9nybe \u00e9s Apcra se menjen senki l\u00f6v\u00e9sz\u00e1rkot \u00e1sni. Sz\u00e1lljunk le a b\u00e1ny\u00e1ba, de tagadjuk meg a munk\u00e1t. Mindenkire r\u00e1b\u00edzta a d\u00f6nt\u00e9st. November 23-\u00e1n a b\u00e1nya megtelt emberekkel. Az ellen\u00e1ll\u00e1st Kozik Ferenc, Kozik Rajmund, Hamaridesz L\u00e1szl\u00f3, Kakuk P\u00e1l, Adorj\u00e1n Istv\u00e1n vezett\u00e9k. A katonai felk\u00e9sz\u00edt\u00e9s Machiny\u00e1k J\u00e1nos sz\u00f6k\u00f6tt \u0151rmester feladata volt. A k\u00f6vetkez\u0151 napra megsz\u0171nt minden \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s a b\u00e1ny\u00e1szok \u00e9s a k\u00fclvil\u00e1g, a n\u00e9metek, a csend\u0151r\u00f6k k\u00f6z\u00f6tt. – Ig\u00e9reteket az\u00e9rt csak kaptak, hogy j\u00f6jjenek a felsz\u00ednre. – Hogyne. Bej\u00f6tt J\u00e1mbor f\u0151m\u00e9rn\u00f6k \u00e9s Szepesi b\u00e1nyamester \u00e9s azt mondt\u00e1k: ha abbahagyjuk, senkinek nem lesz b\u00e1nt\u00f3d\u00e1sa. Mehet mindenki haza a csal\u00e1dj\u00e1hoz. – Nem hittek nekik\u2026 – Mi\u00e9rt hitt\u00fcnk volna? K\u00e9s\u0151bb kider\u00fclt, mennyire igazunk volt. El\u0151bb az \u00e1ramot kapcsolt\u00e1k ki, majd berobbantott\u00e1k a 3 szell\u0151z\u0151t, bedeszk\u00e1zt\u00e1k a b\u00e1nya bej\u00e1rat\u00e1t, g\u00e1zt engedtek r\u00e1nk. Azt\u00e1n az asszonyokat terelt\u00e9k be, hogy jobb bel\u00e1t\u00e1sra b\u00edrjanak benn\u00fcnket. Az asszonycsapat m\u00f6g\u00f6tt csend\u0151r\u00f6k, n\u00e9metek lopakodtak. Eld\u00f6rd\u00fclt az els\u0151 l\u00f6v\u00e9s, de senki sem s\u00e9r\u00fclt meg, hiszen az \u0151rs\u00e9g fel a f\u0151t\u00e9be k\u00fcldte a goly\u00f3kat. Ahogy fogyott az \u00e9lelem, a leveg\u0151, \u00fagy fogyott a t\u00fcrelem is \u2026Az els\u0151 csoport, tal\u00e1n 270-300 ember, 27-\u00e9n j\u00f6tt f\u00f6l. K\u00f6zt\u00fck volt az \u00e9desap\u00e1m is. M\u00e1snap azt\u00e1n kij\u00f6tt\u00fcnk mi is. . . t\u00f6bb mint harmincan. Heten bent maradtak. Az ellen\u00e1ll\u00e1s vezet\u0151i, sz\u00f6k\u00f6tt katon\u00e1k. Kibontottak k\u00e9t l\u00e9gakn\u00e1t \u00e9s amikor bes\u00f6t\u00e9tedett kit\u00f6rtek. L\u0151tt\u00e9k \u0151ket a csend\u0151r\u00f6k, de \u00e1tg\u00e1zoltak a patakon \u00e9s eltakarta \u0151ket az erd\u0151\u2026 – Milyen volt a kinti vil\u00e1g? – Rettenetes k\u00e9p t\u00e1rult a szem\u00fcnk el\u00e9. A b\u00e1nya k\u00f6r\u00fcl ny\u00fczs\u00f6gtek a csend\u0151r\u00f6k, a n\u00e9metek. A bej\u00e1rat\u00e1n\u00e1l pedig k\u00e9t g\u00e9ppuska n\u00e9zett farkasszemet. H\u00e1rom embert ott azonnal kiv\u00e9geztek, r\u00e1juk kapartak egy kis fagyos f\u00f6ldet. Benn\u00fcnket, v\u00e9gig a vas\u00faton behajtottak Tarj\u00e1nba a laktany\u00e1ba. \u00datk\u00f6zben szidalmaztak \u00e9s \u00fct\u00f6ttek, ahol \u00e9rtek. Bent a kihallgat\u00e1sok m\u00e1r folytak \u00e9s ott sem voltak k\u00edm\u00e9letesek. A vezet\u0151k ut\u00e1n k\u00e9rdeztek, arr\u00f3l kik maradtak m\u00e9g a b\u00e1ny\u00e1ban. Senki sem mondott semmit. Akkor sem, amikor kivittek a laktanya el\u00e9 \u00e9s tizedel\u00e9ssel fenyegettek. Hogy f\u00e9ltem-e? Mindannyian f\u00e9lt\u00fcnk. Sz\u00e1moltam magamban, hogy h\u00e1nyadik vagyok a sorban, \u00f6r\u00fcltem, ha a tizen innen, vagy t\u00fal voltam\u2026 Tal\u00e1n h\u00faszan voltak, akiket vezet\u0151nek n\u00e9ztek \u00e9s elvittek az ac\u00e9lgy\u00e1ri kult\u00farh\u00e1zba. A kihallgat\u00e1s ut\u00e1n hal\u00e1los \u00edt\u00e9letet kaptak. Ceredre vitt\u00e9k \u0151ket, hogy majd onnan tov\u00e1bb mennek Losoncra. Egyr\u00e9sz\u00fck m\u00e9g Ceredr\u0151l megsz\u00f6k\u00f6tt, m\u00e1sik r\u00e9sz\u00fck meg Losonc bomb\u00e1z\u00e1sakor szabadult meg. A laktany\u00e1ban is hal\u00e1lra \u00edt\u00e9ltek n\u00e9gy embert, \u0151ket azonban kiv\u00e9gezt\u00e9k. – Mikor engedt\u00e9k el a laktany\u00e1b\u00f3l? Eleget tett a beh\u00edv\u00f3parancsnak? – Nem. December hetedik\u00e9n elengedtek mindannyiunkat, de nem Sz\u00e9cs\u00e9nybe, hanem hazaj\u00f6ttem Baglyasra. Egyed\u00fcl voltam otthon, amikor kopogtattak az ajt\u00f3n. F\u00e9lelmemben kiugrottam a szobaablakon. Egy csend\u0151r karj\u00e1ba futottam. F\u00fclekre, majd Losoncra, onnan meg Selmecb\u00e1ny\u00e1ra vittek. – Csak nem \u00faszta meg a h\u00e1bor\u00fat ? – A harcokat v\u00e9g\u00fcl is meg\u00fasztam, de a hadifogs\u00e1got nem. Selmecb\u00e1ny\u00e1r\u00f3l m\u00e9g elind\u00edtottak benn\u00fcnket az alakulatokhoz, de Greissz\u00e1dn\u00e1l kaptuk a h\u00edrt, hogy v\u00e9ge a h\u00e1bor\u00fanak.Haza k\u00e9sz\u00fclt\u00fcnk, de a szovjet csapatok gyorsan el\u0151renyomult \u00e9ke megel\u0151z\u00f6tt benn\u00fcnket. \u00cdgy azt\u00e1n egy hadifogoly gy\u0171jt\u0151t\u00e1borban k\u00f6t\u00f6tt\u00fcnk ki. Akik j\u00f3 er\u0151ben voltunk, a Donyec medenc\u00e9ben, b\u00e1ny\u00e1ban dolgoztunk. Neh\u00e9z volt a munka, kimer\u00edt\u0151. De arra gondoltam hogy alakulhatott volna rosszabbul is a sorsom. Szalin\u00f3b\u00f3l j\u00f6ttem haza 1948 november elsej\u00e9n. – Mit kezdett az \u00e9let\u00e9vel ezut\u00e1n? Hiszen az orsz\u00e1gban, Baglyasalj\u00e1n is megv\u00e1ltoztak a k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek. – Visszamentem a karancslejt\u0151si b\u00e1ny\u00e1ba dolgozni. A b\u00e1nyames
\nter tartal\u00e9kba akart helyezni, de a r\u00e9gi csapatom egy\u00fctt volt \u00e9s tiltakozott. Kozik Ferenc visszavett m\u00e9g olyan \u00e1ron is, hogy valamelyik Kozik fi\u00fa kimaradt a csapatb\u00f3l.<\/p>\n

VISSZA<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

– Milyen volt a kol\u00f3nia, ahol laktak? – Mi egy szoba-konyh\u00e1s lak\u00e1st kaptunk a b\u00e1ny\u00e1t\u00f3l. M\u00e1zolni kellett mindkett\u0151t, mert f\u00f6ldes volt. Ha j\u00f3l eml\u00e9kszem, a lak\u00e1s\u00e9rt \u00e9s a villany\u00e9rt sem fizett\u00fcnk. Este t\u00edz \u00e9s...<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":18,"menu_order":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"","meta":{"footnotes":""},"class_list":["post-44","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/44","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fcomments&post=44"}],"version-history":[{"count":0,"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/44\/revisions"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=\/wp\/v2\/pages\/18"}],"wp:attachment":[{"href":"http:\/\/www.baglyasalja.hu\/baglyas\/index.php?rest_route=%2Fwp%2Fv2%2Fmedia&parent=44"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}